InuYasha vit�z

El�sz�: Ez a vers Pet�fi S�ndor: J�nos vit�z �tirata az Inuyasha c. anime-re. Semmilyen szerz�i jogot nem szeretn�nk megs�rteni, �s nem szeretn�nk megbotr�nkoztatni a J�nos vit�z ill. Pet�fi S�ndor rajong�kat, teh�t, aki ezekhez a felekezetekhez tartozik, az NE olvassa el! Viszont aki szereti az Inuyasha par�di�kat, annak aj�nljuk.

J�nos vit�z: Inuyasha

Iluska: Kagome

Mostoha: Kikiyou

Gazda: Sessomaru

Zsiv�nyok: Szellemek

Zsiv�nykapit�ny: Goshinki

Katon�k: Szellemirt�k

Katon�k vez�re: Sango

--------------------------------�s most v�ge az el�dum�nak, kezd�dj�n?a ?t�rt�net------------------

I

Szerelem t�ze �g hanyou sziv�ben,
Ugy �tlegel d�monokat a faluv�gen.
Faluv�gen m�g sok d�mon teste szana-sz�t,
� addig kimon�j�n a f�ben hever�sz.

Tenger vir�g ny�lik tark�n k�r�l�tte,
De � a vir�gra szem�t nem vetette;
Egy k�hajt�snyira foly t�le a patak,
B�mul� szemei odatapadtanak.

Kisle�ny szokny�ja t�rdig f�l van hajtva,
Mivelhogy ruh�kat mos a fris patakba?;
Kil�tszik a vizb�l k�t sz�p t�rdecsk�je
Inuyasha sz�ve gy�ny�r�s�g�re.
Mert aki a v�zben a ruh�t tiszt�zza,
Kagome az, Inu sziv�nek gy�ngyh�za.

?Szivemnek gy�ngyh�za, lelkem kis le�nya!?
A mi f�lszellem�nk igy sz�lott hozz�ja:
?Pillants ide, hiszen ezen a vil�gon
Csak te vagy �nnekem minden mulats�gom.

?Tudod, Inu szivem, �r�mest kimenn�k,
Ha a mos�ssal oly igen nem sietn�k;
Sietek, mert m�sk�p velem roszul b�nnak,
Mostoha gyermeke vagyok �n any�mnak.?
De a kutyaszellem f�lkel ruh�j�r�l,
K�zelebb megy hozz�, s csalogatva �gy sz�l:

?Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlic�m!
A cs�kot, �lel�st mindj�rt elv�gzem �n;
Azt�n a mostoh�d sincs itt a k�zelben,
Ne hagyd, hogy szeret�d hal�lra epedjen.?

Kicsalta a le�nyt �des besz�d�vel,
�tfogta derek�t mind a k�t kez�vel,
Megcs�kolta sz�j�t nem egyszer sem sz�zszor,
Ki mindeneket tud: az tudja csak, h�nyszor.

II

Az id� a k�zben haladott sietve,
A patak habjain piroslott az este.
D�lt-f�lt Kagom�nak gonosz mostoh�ja:
Hol marad, hol lehet oly sok� le�nya?

A rosz zombi mostoha ekk�p gondolkodott;
K�vett�k ezek a sz�k a gondolatot:
(S nem mondhatni, hogy j� kedvvel ejtette ki,)
?Megn�zem, mit csin�l? ha heny�l: jaj neki!?

Jaj neked Kagome, szeg�ny �rva kisly�ny!
H�tad m�g�tt van m�r a d�h�s boszork�ny;
(Mert ki lenne az? H�t Kikiyou kikelve mag�b�l),
S ily m�don riaszt f�l szerelem �lm�bul:

?Becstelen teremt�s! gyal�zatos p�ra!
Ilyet mersz te tenni vil�gnak cs�fj�ra?
Lopod a napot, �s istentelenkedel...
N�zze meg az ember... hogy t�st�nt vigyen el ??

?Hanem most m�r el�g, hallod-e Kikiyou?
Fogjad be a sz�dat, vagy majd betapasztom.
Ugy merjed te Kagom�t b�ntani,
Hogy elsz�llanak m�g meglev� lelkeid.?

?Ha nem akarod, azt, hogy menten kardot r�ntsak,
H�zz el innen r�gt�n, hogy ne is l�ssalak.
�gyis t�ri mag�t, dolgozik eleget,
�s m�gsem kap sz�raz rizsn�l egyebet.

Most eredj, Kagome, megvan m�g a nyelved,
Hogy elpanaszold, ha rosz�l b�nik veled. ?

Felkapta Inu erre kimon�j�t,
S sebes l�p�sekkel ment keresni :

III

A nap akkor m�r a f�ldet �rintette,
Mikor Inu a d�mont v�gre kett�szelte;

De nem tudta, hol lehet annak m�sik fele.
Ak�rhov� lett az, csakhogy m�r odavan;
B�sul�s, keres�s, minden haszontalan.
Most h�t mihez fogjon? nekisz�nva mag�t,
Elindult b�tyj�hoz

( Nincsen �gk�szil�nk)
?B�ty�nak ugyis rosz a csillagzatja,
H�t m�g... de legyen meg isten akaratja.?

Ezt gondolta, t�bbet nem is gondolhatott;
Mert ekkor azonban el�rte a kaput.
Kapu el�tt �llt az indulatos b�tyja,
Szok�s szerint a szil�nkokat sz�molni akarta.

?Sose sz�moljad azt, Sessomaru b�ty�m,

Mert mi tagad�s, nicsen �gk�szil�nk
Sz�nom, b�nom, de m�r nem tehetek r�la,?
Inuyasha fiv�r�nek e szavakat sz�lta.

B�tyja meg ezt a feleletet adta,
S megkapta a haj�t, s egyet p�dr�tt rajta:
?Ne bolondozz, Inu, a tr�f�t nem �rtem;
Am�g j�l van dolgod, f�l ne gerjeszd m�rgem.?

Kis�lt, hogy kor�nsem tr�fas�g a besz�d,
H�s�nk testv�r�nek majd elvette esz�t:
?Ide a kardomat?hadd sz�rjam kereszt�l!

Elpusztulj el�lem, t�bb� ne l�ssalak!?
Sessb�l �gy d�ltek egyre csak a szavak .
F�lkapta hirtelen Jaken h�res botj�t,
�s a bottal megkergette Inuyash�t.

Csak az�rt futott, mert vil�gosan l�tta,
Hogy m�lt�n haragszik oly nagyon a b�tyja;
S ha harcra ker�l a sor, azt verje,
Ki f�lig apja volt, ki �t f�lnevelte?

Futott, mig a szuszb�l Sessy kifogyott;
Azut�n ballagott, meg�llt, meg ballagott
Jobbra is, balra is; s mindevvel mit akar?
Nem tudta, mert nagy volt fej�ben a zavar.

IV

Mikorra a patak vize t�k�rr� lett,
Melybe ezer csillag ragyog�sa n�zett:
Inu Kagom��k kertje alatt vala;
Maga sem tudta, mik�p jutott oda.

Megszorongatta a r�gi nyakl�nc�t,

S kezdte h�vogatni sz�ve v�lasztottj�t.

F�lkelt, lesietett Inu l�t�s�ra.

Inunak l�t�sa nem esett kedv�re,
Mert megijedt t�le, s ily sz�t csalt nyelv�re:
?Inu lelkem, mi lelt? m�rt vagy oly halov�ny,
Mint az elfogy� hold b�s �szi �jszak�n??

?Hej, Kagom�m! hogyne voln�k �n halov�ny,
Mikor sz�p orc�dat ut�szor l�tom t�n...?
?Inuyasha, l�t�sod ugyis megr�m�tett;
Hagyd el az isten�rt az ilyen besz�det!?

?Ut�szor l�tlak �n, szivem sz�p tavasza!
Ut�szor sz�lt itten ajkamnak panasza;
Ut�szor �lellek, ut�szor cs�kollak,
�r�kre elmegyek, �r�kre itt hagylak!?

Most a boldogtalan mindent elbesz�le,
R�bor�lt zokog� kedvese kebl�re,
R�bor�lt, �lelte, de k�ppel elfordult:
Ne l�ssa a le�ny, hogy k�nnye kicsordult.

?Most h�t, sz�p Kagom�m! most h�t, �des r�zs�m!
Az isten �ldjon meg, gondolj n�ha re�m.
Ha l�tsz sz�raz k�r�t sz�lv�szt�l kergetve,
Bujdos� szeret�d jusson majd eszedbe.?

Elv�ltak egym�st�l, mint �gt�l a lev�l;
Mindkettej�k szive lett puszta, hideg t�l.
K�nnyeit Kagome hullatta nagy sz�mmal,
Inu let�r�lte inge b� ujj�val.

Indult; nem n�zte egy szemmel sem, hol az ut?
Neki �gyis mindegy volt, ak�rhova jut.
A falu messzire volt m�r h�ta megett,
Nem l�tta lobogni a m�gjat�zeket;
Mikor ut�j�ra meg�llt s visszan�zett,
A torony b�mult r�, mint s�t�t kis�rtet.

Ballagott, ballagott a halk �jszak�ban,
Csak neh�z nyakl�nca suhogott nyak�ban;
� ugyan a l�nc�t gondolta neh�znek,
Pedig a szive volt oly neh�z szeg�nynek.

V

Mikor a nap f�lkelt, s a holdat elk�ldte,
A puszta, mint tenger, fek�dt k�r�l�tte;
A nap f�lkelt�t�l a nap eny�szt�ig
Egyenes pusztas�g nyujt�zkodott v�gig.

A t�nak sz�l�n�l a f�k k�zepett
Egy hossz� nyak� szellem eledelt keresett,
�s a t� k�zep�n gyors szellemmadarak
Hosszu sz�rnyaikkal le s f�l sz�llongtanak.

Inu csak ballagott s�t�t �rny�k�val
S elm�j�nek s�t�t gondolkoz�s�val;
Az eg�sz puszt�ban sz�jjel s�t�tt a nap,
De az � sziv�ben �jek �je maradt.

Mikor a nap el�rt az �g tetej�re,
Esz�be jutott, hogy tal�n enni k�ne,
Tennap ilyen t�jban evett ut�j�ra,
Meg alig is b�rta m�r lankad� l�ba.

Letelep�lt, el�vette tariszny�j�t,
Megette marad�k kev�s instant t�szt�j�t.
N�zte �t a k�k �g, a f�nyes nap... al�bb
Ragyog� szem�vel a t�nd�r d�lib�b.

A t�nak partj�r�l nem t�vozott messze:
Az �lom szem�nek pill�j�t ellepte;
Vakandoktur�sra bocs�totta fej�t,
Hogy visszanyerhesse elfogyott erej�t.

A vil�g s�t�tbe �lt�zk�d�tt vala,
Sz�rnyen zengett az �g, hullt az istennyila;
V�gt�re megny�lt a felh�k csatorn�ja,
S a t� vize s�r� bubor�kot h�nya.

S b�r nem ez lett volna sz�ve akaratja,
Beletekintett a vad zivatarba.

Kimon�j�r�l gyorsan ler�zta a vizet,
Miut�n ler�zta, ujra utnak eredt.
Mikor a nap lesz�llt pihenni �gy�ba,
Inuyash�t m�g vitte a k�t l�ba.

Azaz lek�ldte volna, ha nem �jhold lett volna.

A F�Lszellem�nknek nem nagy �r�m�re.

Pedig az erd�ben ez �jjel nem t�l nyer�.

VI

Inu e l�tv�nyra ekk�p okoskod�k:
?Ez a vil�g aligha fogad�ban nem �g;
Bizony�ra ugy lesz ? h�l? a j�istennek!
Bemegyek az �jre, benne megpihenek.?

Csalatkozott Inu, mert az nem volt cs�rda,
Hanem volt tizenk�t szellemnek tany�ja.
Nem �llott �resen a h�z, a szellemek

Mind a tizenketten odabenn l�szenek.

�jszaka, szellemek, �jhold, nagy fogsorok...
Ha j�l megfontoljuk, ez nem tr�fadolog;
De a mi Inunknak hely�n �llt a sz�ve,
Az�rt is k�z�j�k nagy b�tran bel�pe.

?Adjon az �risten szerencs�s j� est�t!?
Mondott nekik Inu ilyen megk�sz�nt�st;
Erre a szellemek fegyverhez kap�nak,
Inunak rohantak, s sz�lt a kapit�nyok:

?Szerencs�tlens�gnek embere, ki vagy te?
Hogy l�badat mered tenni e k�sz�bre.
Vannak-e sz�leid? van-e feles�ged?
Ak�rmid van, nem fog t�bb� l�tni t�ged.?

Inunak sem sz�ve nem vert sebesebben
E sz�kra, sem nem lett halov�nyabb sz�nben;
A szellemkapit�ny fenyeget�sire
Meg nem ijedt hangon ily m�don felele:

?Akinek �let�t van mi�rt f�lteni,
Ha e t�jt ker�li, nagyon b�lcsen teszi.
Nekem nem kedves az �let, h�t k�z�tek,
B�rkik vagytok, eg�sz b�tors�ggal l�pek.

Az�rt, ha �gy tetszik, hagyjatok �letben,
Hagyjatok ez �jjel itten megpihennem;
Ha nem akarj�tok ezt: �ssetek agyon,
Hitv�ny �letemet v�deni nem fogom.?

Te der�k leg�ny vagy, azt a b�tor szented!
T�ged az isten is szellemnek teremtett.
�ltedet megveted, a hal�lt nem f�led...
Te kellesz minek�nk... kezet csapunk v�led!

Rabl�s, fosztogat�s, �l�s nek�nk tr�fa,
E der�k tr�f�nak d�ja gazdag pr�da.
Ez a hord� ez�st, ez meg arany, l�tod?...
Nos h�t elfogadod a cimboras�got??

Furcsa dolgok j�rtak Inu elm�j�ben,
S tettetett j�kedvvel sz�lt ilyet�nk�pen:
?Cimbor�tok vagyok, itt a kezem r�ja!
R�t �letemnek ez a legszebb �r�ja.?

S a kancs�k m�lys�ges fenek�re n�ztek,
S lett eltemet�se fej�kben az �sznek;
Maga volt csak Inu, ki m�rt�ket tartott,
Kin�lgatt�k, de � apr�kat kortyantott.

?J� �jszak�t!... nem kelt f�l titeket sem m�s,
Majd csak az it�letnapi trombit�l�s!
�lete gyerty�j�t soknak elolt�tok,
K�ld�k �n �r�k�s �jszak�t re�tok.

Most a kincses k�dhoz! megt�lt�m tariszny�m,
Hazaviszem neked, szerelmes le�nyk�m!
Cudar mostoh�dnak nem l�sz t�bb� rabja,
Feles�g�l veszlek... isten is akarja.

H�zat �p�ttetek a falu k�zep�n,
�kes menyecsk�nek odavezetlek �n;

Ottan �ldeg�l�nk mi ketten boldogan,
Mint �d�m �s �va a paradicsomban...

Hozz�jok sem ny�lok... azt �n nem tehetem,
Nincs elromolva a lelkiism�retem. ?
�des sz�p Kagom�m, csak viseld terhedet,
B�zd a j�istenre �rva �letedet!?

Egy l�ng lett a f�d�l szempillant�s alatt,
A l�ng piros nyelve az �g fel� szaladt,
A szokatlan vil�g amint elterjedett,
F�lriasztotta a baglyot, b�regeret;
Kiterjesztett sz�rnyok sebes suhog�sa
A falombozatok nyugalm�t f�lr�zta.

A f�lt�mad� nap legels� sug�ra
Les�t�tt a h�znak f�st�lg� romj�ra,
Pusztult ablak�n �t ben�zett a h�zba,
Ott a szellemeknek csontv�zait l�tta.

Ekkor visszav�ltozott a mi j� Inuyah�nk,

Aki a mocskos p�nzt otthagy�.

VII

Katon�k j�v�nek, szilaj leg�nyek,
A nap f�nye ezek fegyver�n csill�mlott;
Alattok a lovak tomboltak, pr�ssz�gtek,
K�nyesen r�zt�k sz�p s�r�nyes fej�ket.

Mikor �ket Inu k�zeledni l�tta,
Alig f�rt meg sz�ve a baloldal�ba?,
Mert �gy gondolkodott: ?Ha befogadn�nak,
Be �r�mest menn�k �n is katon�nak!?

Amint a katon�k k�zel�be �rtek,
Ily szav�t hallotta Inu a vez�rnek:
?Vigy�zz, f�ldi! bizony r�l�psz a fejedre...
Mi �rd�g�rt vagy �gy a b�nak eredve??

Inu pedig sz�lott foh�szkodva nagyot:
?�n a kerek vil�g bujdos�ja vagyok;
Ha kegyelmetekkel egy sorban lehetn�k,
A ragyog� nappal farkasszemet n�zn�k.?

Sz�lt megint a vez�r: ?J�l meggondold, f�ldi!
Nem mulatni megy�nk, megy�nk �ld�k�lni.
Szellemek rontottak a francia n�pre;
Franci�knak megy�nk mi segedelm�re.?

Mert ha hiszed, ha nem szellemirt�k vagyunk,

Egy csap�ssal kett� tudn�nk v�gni a Goshibokut.

?H�t hisz akkor �n meg m�g jobban szeretn�m,
Ha magamat l�ra, nyeregbe vethetn�m;
Mert ha �n nem �l�k, engem �l meg a b� ?
Nagyon kiv�nt dolog nekem a h�bor�.

Sokat mondott Inu megeredt nyelv�vel,
De m�g t�bbet mondott sug�rz� szem�vel;
Igy, b�r hanyou l�te szemet sz�rt a vez�rnek,
Megtetszett neki, �s be is vette k�zleg�nynek.

Pedig a t�bbieknek csontbumer�ngja volt,de h�t?

Nem engedte �tcser�lni a j� �reg Tessaig�t.

Csillagokat r�gott szilaj parip�ja,
Mikor Inu mag�t f�lvetette r�ja,
De � kem�nyen �lt rajta, mint a c�vek,
A f�ldindul�s sem r�zhatta volna meg.

B�mul�i lettek szellemirt� bar�ti,
Nem gy�zt�k sz�ps�g�t, erej�t csod�lni,
�s amerre mentek, s besz�ll�soz�nak,
Indul�skor gyakran s�rtak a le�nyok.